Vizi menta (balzsamfű, balzsamka) - Mentha aquatica

Az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjén belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik. Évelő növény. Szára 20-80 cm magas, felálló, egyszerű vagy elágazó, levelei nyelesek, többé-kevésbé szőrösek, tojásdad vagy hosszúkás alakúak, szélük fűrészes, csipkés, hosszuk 2-6 cm.. Megdörzsölve erős borsmentaillatot áraszt. A rózsaszín vagy lila virágok a hajtás csúcsán összezsúfolódva hosszúkás fejecskét alkotnak. Termése négymagvú makkocska.

Elterjedési területe Európa, Ázsia és Afrika. Kerüli a nagyon hideg helyeket, például Európa északi részét és a sivatagos földrészeket is. Észak-Amerikába és Ausztráliába betelepítették.

A vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok lakója. 1200 méter magasságig megtalálható. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, vályog- vagy tőzegtalajokon nő. Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti, leveles indáival is terjeszkedik. A virágzási ideje júliustól szeptember, esetleg október végéig tart.

Gyógyhatása: teája szélhajtó, valamint gyomorbántalmak, epebántalmak ellen használják, ezen kívül bélféregűző hatása is ismert. Külsőleg reumás bántalmak borogatására használják.

Szeder (szedernye, fekete málna)- Rubus

A rózsafélék (Rosaceae) családjának Rosoideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Minden Rubus-fajta gyümölcse ember és állat kedvelt tápláléka.

Fás szárú növény , hajtásai több méteresek, ívesen lehajlók, horgos tüskékkel borított. Levelei szárnyasan összetettek. Apró, húsos, csonthéjas termései a kúpos vackon csoportosan elhelyezkedve jellegzetes "szedertermést" alkotnak. Virága sugarasan szimmetrikus, öttagú (a csésze-, illetve sziromlevelek száma 5), a porzók és a termőlevelek száma határozatlan, sok.

A szeder kúszónövény és 0.5-3 m magasra nő. Szára idővel többé-kevésbé tövisessé válik és fásul. A tüskék elősegítik a növény biztonságos növekedését és védenek a kártevők ellen.

Európa, Észak-Afrika, Elő-Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt zónáiban honos. Napos helyektől félárnyékosig fordul elő, pl. világos erdőkben, ill. azok szélén, mész- és nitrogén gazdag talajon.

Gyógyhatása: gyümölcse, levele tanninokban (csersavakban) igen gazdag. Gyógynövényként használják, mivel a tanninnak összehúzó tulajdonsága van, ami a hajszálereket védi. Baktériumölő hatása szintén ismert.

A szedert sütemények bevonására, lekvár, gyümölcszselé és -ital készítésére is felhasználják. A friss gyümölcsöt továbbá mélyhűtéssel konzerválják.

Gilisztaűző varádics - Tanacetum vulgare

Évelő növény. Ártéri magaskórós társulásokban és mocsárréteken, nedves gyomtársulásokban él, gyakorta az aranyvesszővel (kanadai aranyvessző Solidago canadensis, magas aranyvessző Solidago gigantea)) együtt. Június-szeptember között nyílik. A margarétákhoz hasonlóan, tőosztással szaporítható.

Gyógyhatása: nevéhez híven napjainkig gyakorta használták az ember és a háziállatok bélférgeinek elpusztítására, kiűzésére, külsőleg ízületi fájdalmak enyhítésére. Főként szárított virágból főzött teája tartalmazza a férgek, rovarok által nem kedvelt illóolajokat, gyantát és keserűanyagot. Mérgező hatása miatt háziszerként ma már nem ajánlott. A biokertészek elsősorban a hangyák távoltartására alkalmazzák. A szárított növény nemcsak az ágyásokból, de a tárolóhelyekről is elűzi a hangyákat és más rovarokat, így a molyokat is.

Aranyvessző - Solidago vulgare

Az őszirózsafélék családjába tartozó virágos évelő növény. További elnevezései: aranyosvessző, aranyruta, erősrojt, istápfű.

Hazánkban a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) már több helyen elvadult, invazív özöngyom; a hasonképpen Amerikából áthozott magas aranyvessző (Solidago gigantea) főleg a Nyugat-Dunántúlon települt meg (erdők szélén, vizek mentén).

Gyógyhatás: A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik. Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait (Solidaginis herba) is.Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék) és az illóolajok. Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéjsavszármazékokat és cserzőanyagokat is tartalmaznak. 

Festőnövényként virágai timsóval gyönyörű élénk sárgát, szárával együtt zöldessárgát, vasgáliccal pácolva sötétzöldet ad.

Az oldalt folyamatosan bővítjük! Irodalom: zöldszerész.hu, egészségtükör.hu, hu.wikipedia.org